Judgement Page menni Európa

A hétvégén elindult a Rebel Rouse megújult közösségi márkabírósága, a Judgement Page 2.0.
Az ötlet eredetileg hobbi projectnek indult, aztán nemrég 8 országos megbízás lett belőle.

Történt ugyanis, hogy a Mindshare egyik vezető munkatársa egy európai Mindshare meeting kávészünetében megemlítette az alkalmazást, mire a beszélgetőpartnereknek járni kezdett az agya. (Ezúttal is köszönjük Szilárdnak a lehetőséget.) Úgy gondolták, hogy a rendszer van annyira érdekes, hogy PR és reklámcélokra is hasznosítható, illetve a szavazatok mennyiségétől függően az eredmények egyfajta jelzésként foghatóak fel az egyes márkák erejét illetően.

Az alkalmazást megvették volna úgy is, ahogy volt, de ha már eladásra került a menyecske, kicsinosítottuk egy kicsit és bővítettük pár funkcióval.

• Személyes profilt alakítottunk ki, azaz már mindenki láthatja, hogy a felvitt márkák és párbajok közül mennyit ítélt meg.
• Megjelentek a deeplinkek. Azaz az egyes párbajok és márkák direkt linkkel megoszthatóak és mellettük vagy ellenük további ítéletek gyűjthetőek.
• 7 nyelven használható az alkalmazás.
• 8 ország, egymástól teljesen független márka adatbázisában nyilváníthatunk véleményt. (Ausztria, Svájc, Németország, Csehország, Szlovákia, Románia, Lengyelország és Magyarország). Ezzel például a két vagy több ország között ingázók, vagy a határon élők újabb lehetőségeket kapnak tapasztalataik visszajelzésére.
• A rendszer mögé olyan analitikát építettünk, amely nem csak az adott ország eredményeit mutatja be, de segítségével az országok adatai hasonlíthatóvá válnak, illetve globális statisztikákat is készíthetünk.
• A listázásokat és a navigációt UX szempontból optimalizáltuk.

A jövőben a rendszert további funkciókkal tervezzük bővíteni

• Megvizsgálhatjuk majd, hogy ítéleteinket egy másik felhasználóéval összehasonlítva mennyire hasonló vagy különböző a véleményünk, azaz mennyire vagyunk egy hullámhosszon.
• Tervezünk egy felületet, ahol a kártyajátékokhoz hasonlóan játszhatunk a márkákkal és a párbajok eredményével.
• Egy márkarangsort is tervezünk, amely az ítéleteket, a bárbajok eredményét, a userek személyes adatait elemezve jön létre és változik valós időben.

Az alkalmazás itt próbáható ki, vagy a Kreatív Facebook oldalán a menüből választva.

Dove Ünnepnaptár

Egy igazán komplex üzenetküldő alkalmazással jelentkezett a Dove az ünnepekre. A neten, illetve a Facebookon fellelhető hasonló üzenet- és jókívánságküldő naptáralkalmazások funkcióit egy felületre gyűjtötte, sőt bővítette azokat, például a videoüzenettel.

De milyen problémára nyújt megoldást ez az alkalmazás? (Ami nem lájkgyűjtő és nem nyereményjáték.)
Arra, hogy a Facebookon regisztrált ismerőseinknek mikor van a születésnapja, a Facebook automatikusan felhívja a figyelmünket. De itt jön a rengeteg de...

Pár évvel ezelőtt évente 5-10 ismerősünknek küldtünk emailt, vagy köszöntöttük őket telefonon... pusztán azért, mert kb. ennyit tartottunk számon. De amióta a Facebook ezt automatikusan számon tartja helyettünk, ezeknek az édes kötelességeknek a száma is megsokszorozódott. És mivel már 10 ismerős esetében is feladat különbözni és személyre szabott köszöntést készíteni, az átlagosan 100-nál is jóval több alkalom esetében ez 100-szor nehezebb is.

Probléma még, hogy az időnk nem lett több, csak egyre kevesebb. Tehát jó, ha van egy olyan segítségünk, amivel egyszerűsíthetjük a köszöntés procedúráját.

Az is fontos, hogy a Facebook regisztráltakon kívül is vannak ismerőseink, illetve alkalmak, amire a Facebook nem tud minket figyelmeztetni. Ezeket az alkalmakat mindenfelé szétszórva, fejben, fecniken és mobil segítségével próbáltuk nem elfelejteni. Pedig egy házassági évforduló vagy az anyák napja valószínűleg fontosabb, mint a legtöbb ismerősünk születésnapja.

Az alkalmazás rengeteg szolgáltatást ajánl, de talán a legfontosabb a hiánypótló személyes videoüzenet funkció, ami annyira egyszerű, hogy a nagymamám és a kishúgom is képes használni, és aminél személyesebb már csak egy személyes találkozó lehet.

Bár a kezelőfelület enyhén márkázott, a kiküldött jókívánság nincs brandinggel terhelve, így spam érzés nem alakulhat ki.

Érdemes kipróbálni

Dove - Egy Élet, Egy Lépés

Létrehozni egy márkaoldalt a Facebookon 5 perc. Felcicomázni, elhelyezni néhány grafikus tabot és kidobálni néhány posztot órákban mérhető munka. Ezres nagyságrendben lájkolókat gyűjteni, csak a mennyiséget célul tűzve, 1-3 hét. A minőséget és a relevanciát is figyelembevéve (lehet ugyanennyi idő alatt is, de) egészségesebb ezt hónapok alatt elérni.

Átlagosan kb. ez az a szint, amit a márkák ma Magyarországon közösségi médiában teljesítenek.

Aztán ott vannak azok a ritka kivételek, akik valódi dialógust folytatnak, insightot gyűjtenek és releváns tartalmat szolgáltatnak. Sőt akad, aki CRM-et is.

A Dove azon márkák közé tartozik, akik a lájk halmozás után az érzelmi kötődés kialakítására és erősítésére is szántak büdzsét. A szokásos posztokon túl, minőségibb és közvetlenebb módon szerették volna megközelíteni a magyar nőket és ezáltal közelebb hozni őket a márkához, amely idén a Care és a Beauty kommunikációs pillér mellé behozta a Happiness vonalat is.

Csakhogy a Happiness Amerikában kissé mást jelent, mint itt Európa közepén a vérverítékes hétköznapokban. Az új pillér itt egy olyan túlígéret, ami pont nem segít a célcsoportnak abban, hogy azonosulni tudjon a márkával, ezért a szó jelentését relatívan kezdtük el kezelni.

A kissé tinis, kissé vigyoris, kissé öncélú boldogság helyett, egy mélyebb, elérhetőbb és a célcsoportot inspiráló üzenetre volt szükség.

Ha abból indulunk ki, hogy az átlag magyar nő nincs kibékülve magával, nincs önbizalma, nem szeret a tükörbe nézni, akkor a megoldás adja magát: ha valaki egy picit jobban érzi magát a bőrében, az látványos változást eredményezhet. Ha valaki egy picit is többet törődik magával (akár fizikailag, akár a lelkével) az megszépül. Tehát valójában elég csak apróságokat megtenni magunkért és a hatás azonnal láthatóvá válik az ember viselkedésében is.

A feladat megoldásaként olyan, mások számára erőt és inspirációt adó történeteket kerestünk, amelyek azokról a hétköznapi nőkről szólnak, akik valamit már megtettek magukért. Olyan dolgokat, amelyektől nem lettek gazdagabbak, nem kerültek be a hírekbe, és amikről talán a közvetlen környezetük sem tud. Az eredményt viszont mindenki láthatja és érezheti rajtuk, illetve ők maguk egyel jobb érzéssel és eggyel büszkébben, eggyel boldogabban néznek a tükörbe.

A történetek szereplőivel kizárólag a közösségi médiában megjelenő filmeket forgattunk, amelyekben a főszereplők maguk mesélik el a történeteiket és a változás eredényét.

A filmeket eddig több mint 6000-szer töltötték le.

What's On The Horizon For Social Business?

Mindenképpen érdemes megnézni az alábbi két videót, hogy egy picit jobban megértsük a közösségek működését és hogy kicsit messzebbre lássunk; túl a lájk halmozáson, a magázódó sajtóközleményen és a direkt termékkomunikáción.

Fontos, hogy érezzük mennyire érzékeny ez a terület, ahol az értékes felhasználót minden más jobban érdekli, mint egy következő "Melyik termék vagy te? Nyerj egy passtartót!" tipusú kvíz.
Fontos, hogy elkezdjük komolyan venni azt, hogy ezzel a területtel folyamatosan kell foglalkozni, ráadásul nem úgy, ahogy mi gondoljuk, hanem ahogy a közösség igényli.

Az alábbi interjú és TEDx előadás egy olyan kreatívigazgató és stratégiai tervező interpretációja a közösségi világ működéséről, aki minden kommunikációs eszköznél komolyabban veszi az "earned" típusú médiafelületeket: David Armano

Microsoft AdSense "serial kódok": csillagos ötös

Nem gondoltam, hogy valaha így fogok minősíteni egy Microsoft hirdetést, de a mellékelt Google megjelenés tényleg csillagos ötös. Remélem, hogy ez a fajta célcsoport és üzenet+touchpoint megértettség nem kivétel, hanem a változás kezdete. (...azért még így is nehéz lesz feledtetni az ultraciki és gyermeteg "eredetivagyok" kampányt, főleg a húsvéti promóciót, ami a teljes megnemértettség és hatástalanság lexikális példája volt.)

A hirdetés nagyon jó példa arra, hogy jó kezekben a kis büdzsé nem egyenlő az ablakon kidobott pénzzel. És bízom abban, hogy ha létezik a Microsoftnál nagyobb büdzsé is, az hasonló megértettséggel lesz elköltve.

Berta lászló kollégámnak köszönöm a screenshotot.


Update:

Hogyan kommunikáljuk a Hotmailt úgy, hogy legyen esélye a Gmail ellen?
Így. (Nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik)
Újabb csillagos ötös Microsoft headline. Benne van minden, benne van a megértettség.
Nem agresszív, nincs túlígéret, nincs felvágás, mégis megmozdítja a kíváncsiságot, miközben semmit nem mond a szolgáltatásról.

Három betű: POE - Paid, Owned, Earned

ATL tender, BTL konferencia, TTL kampámy... Régi korok hárombetűs mementói, amikor még valami érthetetlen oknál fogva azt gondolták a marketinggel foglalkozó szekemberek, hogy fizikai megjelenés és vásárlásának módja szerint kell kategorizálni a kommunikációs felületeket.

A rendszer hibás mivolta már akkor világos, ha az amúgy egy kategóriába sorolt TV, kültér, magazin és rádió hirdetések kontakt- és hatásmechanizmusába belegondolunk. Annyi talán igaz a hasonlóságból , hogy ezekért a médiamegjelenésekért fizetünk és egyoldalú, azaz monológ tipusúak. De hogy azonnal ellent is mondjak: egy bolti POS is monológ és fizetünk a megjelenésért. Totál káosz ez a kategorizálás, miközben mindig lehet úgy csűrni-csavarni a magyarázatot, hogy  tisztának tűnjön.

Az egész tévedés a 100 évvel ezelőtti, első médiacégek miatt alakult ki, akik ügynökként házaltak a felületekkel és az eladott médiafelületekre extra szolgáltatásként maguk készítettét a kreatívot is (innét az ügynökség elnevezés) ...és ugye csak arra készítettek kreatívot, ami fizetett médiafelületre készült, azaz húztak egy "vonalat". Mindössze ennyi volt a rendszer alapja.
(Aki részletesebben szeretné megismerni a definíciókat, az klikkeljen ide)

Sokáig erőltette a szakma (és erőlteti ma is) ezt a kategorizálást, miközben kommunikációs stratégia csak egy van, márkapozíció csak egy van, üzenet csak egy van, stb. És tévedés ne essék, a kommunikáció stílusa és az interakció formája felületenként más lehet / másnak kell lennie (akár igen erőteljesen is különbözhet), de a "take-out" mindig egy és ugyanaz marad. Azaz valójában csak az egységes kommunikációs tervezés lehet hatékony.

2005-ben "feltaláltuk" az újabb hárombetűs definíciót az FTL-t. Egyesek szerint (találóan) ez a Fuck The Line! rövidítése, de mi anno úgy értettük, hogy Free The Line! Azaz egyetlen ügynökség tervezze, és kezelje egységben a kommunikáció összes kreatív kivitelezését. Aztán kiderült, hogy még ez is kevés, mert a kommunikációs stratégiából, a koncepció és a kivitelezések tervezéséből a médiát sem lehet kihagyni. Főleg ha digitális médiáról beszélünk, amikor a kreatív tartalom és a felület is technológákon (és azok limitjei között) működnek.

Ezt a gondolkodást 2010-ben sikerült megvalósítanunk a Rebel Rouse-nál, és ma már rutinból így működünk (az idei Effie szerint nem is rosszul). Ami pedig a kategóriákat illeti, kizárólag POE elven kezeljük a kampányban felhasznált felületeket, tartalmakat és hatásmechanizmusokat.

A POE elvnek annyi köze van a vonalhoz, mint Edgar Allan Poe-hoz (ahogy ezt Barnóth Zoltán barátom és előadótársam a Corvinuson mindig elmondja). A betűszó a Paid, Owned, Earned szavak kezdőbetűjének rövidítése és a kategóriák legegyszerűbb definíciója pedig a következő:

• Paid - amikor a márka fizet a csatorna használatáért
• Owned - amikor a márka teljes és kizárólagos kontrollt gyakorol a csatornán
• Earned - amikor a fogyasztó válik csatornává

A csatornák részletesebb bemutatására az MEC Interaction készitett egy videót, ami igen jól mutatja be a rendszer lényegét.

Barnóth Zoltánnak, az MEC stratégiai igazgatójának köszönöm a videót.

EFFIE 2011 - Két arany és a platina a Rebel Rouse reklám- és médiaügynökségé

Egyrészről a blog témája, másrészről a személyes érintettség miatt mindenképpen van helye egy, a múlt héten lezárult, jubileumi Effie reklámverseny eredményéről szóló posztnak. De pont a pezsgőbontós személyes érintettség miatt a hivatalos sajtóközlemény leadása tűnik a legkorrektebb megoldásnak.

Nos, hát ez történt múlt pénteken:

EFFIE 2011 – 36 kampány kapott díjat A jubileumi 10. magyarországi EFFIE-gálán a leghatékonyabb kampánynak kijáró platina díjat a Volkswagen Amarok –Falka c. kampánya (Rebel Rouse ügynökség) kapta. 11 Arany, 14 Ezüst és 11 Bronz EFFIE-vel ünnepelte a magyar reklámszakma a marketing Oscarnak is nevezett EFFIE 10. hazai megmérettetését. A neves hirdetési és médiaszakemberekből álló zsűri 59 pályaművet juttatott a döntőbe, közülük 36 kampány alkotói, azaz a megbízók és a reklám-, ill. médiaügynökségek kaptak díjat 2011. október 14-én a Nemzeti Színházban megrendezett jubileumi EFFIE Díjátadó Gálaesten.  Az abszolút győztes, a legjobb a legjobbak között, vagyis az idén leghatékonyabbnak talált kampányt a Rebel Rouse Kft. készítette a Porsche Hungáriának, mint megrendelőnek – a Platina EFFIE-t az Amarok falka online kampány nyerte. 

Az évtizedes magyar múltra visszatekintő EFFIE-t a Reklám Világszövetség Magyar Tagozata és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) rendezi, és olyan kampányok jelentkezését várják, amelyek a kiírást megelőző év eleje és a kiírás évének május 31. közötti időszakban magyarországi médiumokban kerültek bemutatásra, valamint, amelyeket korábban még nem neveztek az EFFIE-re. A hazai fejlesztésű, világszínvonalú szoftver segítségével zajló elbírálásban közel 100-an vettek részt, a zsűrizés kétnapos volt. A zsűritagok első körben a hatékonysági esettanulmányokat pontozták az EFFIE szigorú szempontrendszere szerint, majd a döntőbe jutott kampányoknak a második fordulóban már a kreatív anyagát is értékelték a felkért szakemberek. A végső pontszám kialakulásánál az előbbire adott pontok kétszeres, az utóbbira adott pontok egyszeres súllyal számítanak. Ez is mutatja, hogy az EFFIE a hatékonyságról szól, nem kreatív verseny. 

A díjakat ez alkalommal is a tavalyi győztesek képviselői, a két szervező szövetség elnökei –DR.Pócsik Ilona és Aczél László- valamint a 4 főtámogató vezetői adták át. Idén a legtöbb díjat az ACG, az OMD, és a Young & Rubicam vihette haza. 

A 10. EFFIE támogatói voltak:Axel-Springer, MTVA, Sanoma Média Budapest, R-time, Kreatív, Népszabadság, Brandtrend, RentIT, Papyrus, Copy General, Orient21, Sign, Orlando Collections, Múlt-kor, Törley.

Google+ What it is and what it means?

"Who would have predicted, just two months ago, how quickly Google+ would take off?
Its features and execution are compelling. Many in social media are very actively engaged on the platform and there are no shortages of either suggestions or predictions on future functions and features. 22squared has released a clear, concise presentation — Google+: What It Is and What It Means — that provides a functional overview of Google+ addressing social media users and brands that want to know what’s in it for them. Author Justin Oh also offers insights on the marketing implications of Google+."

from Social Times
(nem összekeverendő az azonos nevű magyar oldallal)

 

Social Memories - új fogalom született

A napló írás már nem divat, pedig az embernek már huszonévesen is létezik az igénye a részletes emlékezésre. Főleg, hogy ma egy hét alatt történik annyi esemény, ér annyi impulzus egy embert, mint 150 évvel ezelőtt egy év alatt sem.

Vannak filmek, amelyek a jövő olyan találmányairól szólnak, amelyek a szembe építve vagy az agyhullámokra kapcsolva rögzítik az ember minden pillanatát. A legismertebb ezek közül a 2004-ben készült The Final Cut, Robin Williams, Mira Sorvino és James Caviezel főszereplésével. De valahogy mégsem ebbe az irányba mutatnak az ilyesfajta igényre fejlesztett megoldások. Sokkal inkább az Eric Stoltz és Esai Morales főszereplésével futó Caprica sorozat ötlete tűnik megvalósuló jóslatnak.

A sorozatban halott emberek élnek tovább a virtuális térben, a hálózatban felgyülemlett részletes és töménytelen mennyiségű személyes adathalmaz alapján megalkotott kópiaként. Az adatok mennyisége, minősége és részletessége ugyanis a sorozatban lehetővé teszi, hogy nem csak az adott személy megörökített pillanatait, hanem a személy viselkedését, gondolkodását és intelligenciáját is lemásolják.

Ma még természetesen nem tartunk ott, ahol Caprica lakói, de közelebb vagyunk egy efféle technológiához, mint gondolnánk.

A Facebook több tízezer szerverében 2004 óta gyűlnek az adatok a regisztráltak életének minden digitálisan átadott mozzanatáról. És ne legyen kétségünk arról, hogy a többi közösségi rendszer a YouTube-tól, a Messengerig, szintén ment mindent, amit csak lehet.

Egyre többet lehet olvasni arról a problémáról is, hogy egy halott regisztrált accountját hogyan lehet megszüntetni és adatait védetté nyilvánítani. Átadhatóak-e a hozzátartozóknak ezek az accountok, vagy az akár komoly családi problémákat is okozhatna, esetleg sértené a méltósághoz való jogot?

Mivel eddig nincs általánosan elfogadott megoldása a problémának, a halott userek "tovább élnek" a közösségi rendszerekben, lehet nekik emailt küldeni gmailre és posztolják az automatikusan beállított születésnapi és karácsonyi üdvözleteket.

Az elmúlt egy évben pedig már megjelentek olyan alkalmazások, amelyekkel ezeket a felgyülemlett adatokat egyben letölthetjük, és böngészhetünk a rég elfeledett, évekkel ezelőtti önmagunk státuszai, kommentjei és fotói között.

A sort a Facebook kezdte nem egész egy éve, amikor az account menübe felrakta a "download your information" funkciót, amelynek segítségével a user a teljes közösségi "életét" letöltheti egy összerendezett és kategorizált adatbázisként.

Aztán jött a Deutsche Post DHL alkalmazása, a Social Memories, ami már fel is dolgozza ezt a töménytelen adatot, amit aztán egy életrajzi album formájában ad át a felhasználónak.

Majd az Intel nagy húzása következett a sorban, a Museum of Me alkalmazás, amely filmet is készít a közösségi életünkről.

Mindhárom alkalmazás ultra virulens, mert a szolgáltatás olyan értéket jelent a felhasználónak, amely az alkalmazást készítő márka imázsának építésén túl, akár direkt hasznot is képes termelni.

Azaz a social memories jelenséggel nem csak kommunikációs szempontból érdemes foglalkozni, de üzleti szempontból is. Nem jóslat, hanem következmény, hogy már a közeljövőben ki fog alakulni egy új iparág, ami a social memories adatokat fogja hasznosítani ...illetve kereskedni fognak azokkal legálisan és illegálisan.

Update:

Lillának köszönöm a tizedmilliméterre idepasszoló TED előadás linkjét:

Lufi vagy ágyúgolyó? - Reflexió a Next Wave vitaindító írására

Néhány héttel ezelőtt a Next Wave stratégiai márkaügynökség egy vitaindító írást készített, amihez magyar kommunikációs gondolkodókat hívott meg vitapartnereknek. A megtisztelő felkéréssel engem is utolértek, amit örömmel fogadtam el, mivel akkortájt a Rebel Rouse üzleti tervezése miatt magam is sokat foglalkoztam a kérdéskörrel.
A reflexióm a Next Wave honlapján olvasható (a többi meghívott vitapartner válaszával együtt), de azok kedvéért, akik nem találkoztak az írásokkal, erre a blogra is kiposztolom.
Íme: