2009. jún. 28.

2009. jún. 26.

How Dell Boosts Sales $3 Million With Twitter?

Igor Beuker @ viralblog.com

Some people keep asking when Twitter will become profitable with advertising. Like advertising is the only existing online business model? Social media company Twitter is said te be “struggling” to craft a profitable business model, but the web-based service has helped Dell chalk up Millions of Dollars in sales.

dell-outlet-on-twitter

Dell said this month that it has raked in more than $3 Million from Twitter followers who clicked through its posts to its websites’ to make purchases. The company, which has posted to Twitter about two years and tracks the sales with proprietary software, made more than $1 Million in the past 6 months.

We can say a lot about Dell, but they are pretty active with social media marketing. See our 2007 article about Dell IdeaStorm and StudioDell.

Today the DellOutlet on Twitter has over 700.000 followers. It makes Dell one of the Top 100 most-followed accounts on Twitter, according to private trackers TwitterCounter and Twitterholic.

So brand marketers, what should you do with social marketing and Twitter? Follow Dell might be a smart start for you…


“We’re going to watch it over time to make sure it’s tracking at the right level,” said Lionel Menchaca, Dell’s chief blogger. “It is trending upward and that’s what we’re going to be looking at overall.”

Three million in sales over two years is a pittance for Dell, ranked by IDC as the world’s second-largest PC maker in the first quarter of 2009. Dell posted $12.3 billion of revenue in the first quarter of this year, alone.

But the PC maker has become one of the first public examples of how companies might profit from Twitter.

Twitter does not charge companies for such benefits, but does not rule out doing so in the future.

“For now, monetization of this type of activity remains unknown,” Twitter spokeswoman Jenna Sampson said in a statement. “However, as the network grows, the company will be committing more resources toward profitability.”

Gartner analyst Allen Weiner said such financial success could provide a model for Twitter, itself, to make money.

“Certainly one of the ways Twitter can begin to think of itself as a money-making operation is to facilitate a lot of these things, build it as part of the infrastructure. So if you’re a company, you can pay Twitter a certain amount of money and they can directly distribute coupons on your behalf, or clear transactions,” Weiner said.

Twitter is building add-on tools and services for businesses and professional users, co-founder Biz Stone told the Reuters Global Technology Summit last month.

Dell said it posts 6 to 10 times a week to its DellOutlet account, which is where the majority of Twitter-based sales have come from. Stephanie Nelson, who manages the account, said almost every post includes a coupon or a link to a sale, and about half of the posts are Twitter-exclusive deals.

Other non-media companies ranked in the Top 100 include Whole Foods Market Inc, Woot.com, Zappos.com, JetBlue Airways Corp.

Whole Foods and JetBlue said they have not tried to monetize their Twitter presence. Woot.com and Zappos.com were not available for comment.

Twitter had approximately 17 million unique U.S.-based visitors in April, and about 24 million worldwide, according to Nielsen. Its number of users has grown by more than a 1.000% over the last year.

Small companies are also finding financial success on Twitter. New Orleans-based Naked Pizza, which turns $1 million in sales annually, is “betting the farm” on its Twitter presence according to co-founder Jeff Leach.

The company, which created a Twitter presence about two and a half months ago and has about 4,300 followers, last week said nearly 69 percent of sales generated during a one-day Twitter advertising blitz came from customers drawn in from the site.

Leach posts 1 to 15 times a day and said his company sees a sustained 20 percent of sales dollars from its Twitter presence.

Leach recently put up a billboard advertising the company’s Twitter presence and is planning mailings bearing the company’s Twitter contact information instead of a phone number.

I have a small fashion boutique in Amsterdam, but our recent Twitter account has a pretty pathetic number of followers.

Our CRM database has over 1.000 fashion victims as opt-in subscribers. They get our weekly e-mail. We also do pretty well with our social network page, but we are way behind in Twitter followers, I must admit.

Maybe I should spend less time on ViralBlog.com and start to identify and invite influencing fashionistas to follow us on Twitter. Or launch some spicy fashion viral videos to earn extra attention. Something like the Ultimo Underwear Models…

I wish one day had 48 hours instead of “only” 24…

Source: Reuters

"Minden Digitális lesz" - Steve Ballmer szerint vége az offline személyes és közösségi kommunikációnak.

Lausek Esther @ kreativ.hu

„Minden digitális lesz. Nem lesz többé papírújság, magazinok, tévécsatornák, nem lesz kizárólag offline személyes és közösségi kommunikáció sem. Csak online tartalom” – prognosztizálta Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója a trendeket a Cannes Lions reklámfesztiválon.


Teltház előtt tartotta meg „Az online reklám ígéreteinek beteljesítése” címmel fordítható előadását tegnap az 56. Cannes Lions Nemzetközi Reklámfesztiválon Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója, aki néhány órával később az év médiaszemélyiségének járó díjat is átvehette a fesztiválpalotában.
A világ legnagyobb szoftvervállalatának – amelynek Microsoft Advertising részlege nyolc éve tölti be a Cannes Lions Nemzetközi Reklámfesztivál főszponzori szerepét – első embere egy tömör kijelentéssel kezdte beszédét: „Minden digitális lesz”, majd elővett egy papírcetlit a zsebéből, és felmutatta: „Néhány év múlva így fognak kinézni a képernyők”. Az új világban – Ballmer szerint legkésőbb tíz év múlva – nem lesz többet papírújság, magazinok, tévécsatornák, nem lesz kizárólag offline személyes és közösségi kommunikáció sem, csak online tartalom. A jövő tartalmának a kulcsfogalmait, amelyet az online reklámoknak ki kell használniuk a digitális, közösségi, interaktív, releváns és többcsatornás ötösfogatban jelölte meg, amelyben a többcsatornát három eszköz jelenti: a számítógép, a mobiltelefon és a televízió. „Ezen a három csatornán keresztül kell kommunik
álni a marketingüzeneteket, és ebben a sorrendben. Ez a három képernyő határozza majd meg, milyen tartalmak lesznek, és ezáltal azt is, hogy milyen lesz a marketing a jövőben” – fogalmazott.



A globális reklámpiac Ballmer véleménye szerint nem recesszióban van, nem visszaesett, hanem átmenetileg visszalépett egy alacsonyabb szintre. „A recesszió azt jelenti, hogy elmúltával visszaáll a korábbi szint, de erről szó sincs” – indokolta. A médiacégeknek nem szabad azt képzelniük, hogy a bevételek később visszatérnek a válság előtti szintre. Mint mondta, a hagyományos elektronikus médiának és a nyomtatott sajtónak üzleti modellt kell változtatnia, mert a reklámpiacból egyre kisebb szeletet fognak kihasítani, a bevételek átáramolnak a digitális platformokra. Eddig ugyanis a nagy kiadók kudarcot vallottak abban, hogy új bevételeket generáljanak a digitális lehetőségekből, hiszen döntően csupán a print újságok mását vitték fel a webre. „A Google keresője hoz ugyan pénzt, de van-e ezen túl olyan kiadó, amelyik egy reklám- vagy díjalapú modellel sok pénzt csinált? Nincs” – válaszolta meg a kérdést magának a vezérigazgató, aki szerint a digitális hirdetések tervezését a tartalomnál kell kezdeni: annak és a weboldal környezetének kell alkalmasnak lenni a reklámok elhelyezésére.

Az üzleti modellek kialakítása, a megfelelő tartalmak és környezet összehangolása a reklámmal Ballmer szerint egyelőre éppúgy alakulóban van, mint ahogy az is egyelőre az építkezés fázisában van, hogy az eredetileg számítógépre tervezett internetet hogyan lehet a legjobban megjeleníteni mobilon, és ahogy az is kérdés még, hogy hány platform lesz a mobiltelefonok világában. „Az én véleményem szerint egyetlen platformnak kell lennie, hogy mindenki maximálisan részese tudjon lenni” – fogalmazott. Az év médiaszemélyisége kérdésre válaszolva elmondta azt is, a Microsoft nem érdekelt a Yahoo megvásárlásában, de továbbra is nyitott marad a partneri kapcsolatra, és hogy a nemrég debütált Bing nem a Google vetélytársa, hanem a Google által hagyott rés betöltője. Öndefiníciója szerint ugyanis nem keresőről van szó, hanem egy olyan eszközről, amely a döntésben segíti a felhasználót.

2009. jún. 22.

About Social Media And Consumer Advocacy?

Igor Beuker @ viralblog / SocialMedia8

The video and explanation might be a bit silly. But it could help marketers to understand the importancy of social marketing. The relationship between brands and consumers has irreversibly changed. Just watch how Dave found and fell in love with his ‘blank’ here…



Obviously what is needed now is a new mark silly, but eting paradigm that calls for clients to actually STOP ‘marketing’ and be more engaged in the consumer conversation and act on behalf of the consumer in a way that creates brand advocates.

In our opinion every brand in the world should start with a “brand scan” or a more extended “brand benchmark” in the social marketing space. Just to learn what consumer opinions are about the brand, it’s products, services, sites or to gather digital pr clippings and find new consumer insights.

Or learn how the brand’s Share of Voice is in the social media space compared to the SOV of it’s competitiors. Our social media marketing agency SocialMedia8 has done 21 brand benchmarks the last 6 months and 95% of the brands have converted into a 12 month conversational tracking or brand monitoring program.

2009. jún. 21.

Becsüld meg a vásárlóidat

Kínálj releváns terméket, ne ösztönözz túlfogyasztásra, ne zavard és ne szakítsd félbe az embereket, ne akarj uralkodni rajtuk, figyelj oda a véleményükre, szolgáld ki az igényeiket, és tedd azt a lehető legjobb minőségben ...és érezd megtisztelve magad, ha téged választanak.

Csak így lehetsz sikeres márka.


2009. jún. 15.

Sorry, There's No Way To Save The TV Business


Henry Blodget @ BusinessInsider.com


The traditional TV industry--cable companies, networks, and broadcasters--is where the newspaper industry was about five years ago: In denial.


There are murmurings on the edges about how longstanding business models will come under pressure as Internet distribution takes over. But, so far, the revenue and profits are hanging in there, so the big TV companies don't really care.

Specifically, the TV industry's attitude is the same as the newspaper industry's attitude was circa 2002-2003: Stop calling us dinosaurs: We get digital; We're growing our digital businesses; We're investing in digital platforms; People still recall ads even when they fast-foward through them on DVRs; There's no subtitute for TV ads. And traditional TV isn't going away: Just look at our revenue and profits!

After saying all this same stuff for years, the newspaper industry figured out the hard way that, eventually, reality intrudes, that you can't stuff the genie back in the bottle. And over the next 5-10 years, the TV industry will figure this out, too.

Here's the problem in a nutshell:

As with print-based media, Internet-based distribution generates only a tiny fraction of the revenue and profit that today's incumbent cable, broadcast, and satellite distribution models do. As Internet-based distribution gains steam, therefore, most TV industry incumbents will no longer be able to support their existing cost structures.

Specifically, TV business models for the past half-century, from broadcast to cable to satellite, have been built on the following foundation:

  • Not much else to do at home that's as simple and fun as TV
  • No way to get video content other than via TV
  • No options other than TV for advertisers who want to tell video stories
  • No options other than cable--and, more recently, satellite--to get TV
  • Tight choke-points in each market through which all video content has to flow (cable company, airwaves), which creates enormous value for the owners of those gates.
And now, slowly but surely, look what's happening:

  • Other simple and fun options emerging at home: Internet, video games, Facebook, IM, DVDs
  • New ways to get TV content other than traditional TV companies: Hulu, YouTube, iTunes, Netflix
  • Video-story options for advertisers beginning to emerge: Hulu shows, for example (But NBC, et al, making a lot less per viewer now than they do on TV)
  • More options for getting video content: telcos, cable cos, wireless cos (soon)
  • Fewer choke points in each market: With an Internet connection anywhere in the world, you will soon be able to get to almost anything. And not just to your computer--to your television.
Thus far, the TV industry has reacted to these changes the way most people would: By trying to port its existing model to the new world and maintain its hold on power and money. This is why we're getting so many ridiculous, consumer-unfriendly TV solutions, such as:

  • Market-based control over what you can and can't watch (thanks to contracts with local cable companies),
  • No live-streaming of lots of popular video content despite the fact that this would grow the audience (same reason),
  • Time-shifting of popular shows (don't want to cannibalize more profitable TV audience)
  • Hoarding of video libraries that could be easily available, watched, and monetized online
  • Single episode downloads that expire after 24 hours
  • $150/month "triple-play" solutions that come larded up with absurd taxes, fees, and service-charges, most of which go to pay for crap we don't want.
  • All these Band-Aid solutions will eventually fail. Why? Because eventually the cable-satellite-airwave monopoly over TV content in local markets will be circumvented by simple, global Internet distribution.

You won't have 5 channels, or 50 channels, or 500 channels. You'll have millions of channels. You'll be able to watch anything you want, live or taped. You'll be able to watch it wherever you want--TV, computer, mobile device. You won't have to sorry about "slinging" video content around or programming your DVR. You'll just plug a pipe (Internet) into a box (device) and watch.

This is where the future is going. That's obvious. The only question is how long it takes us to get there--and who gets killed along the way.

A lot of this content, by the way, won't--and shouldn't--be free. But you won't have to pay your cable company for the dozens of channels you won't ever watch just get the ones you do. You may have to maintain subscriptions with several different content-aggregation companies (a pain) but this will be a lot better than paying for things you don't want. And whatever content you do pay for will--and should--cost a lot less than it does now.

And what will happen to the companies?

The best content creators will do just fine. Video storytelling won't go away. Compared to the people who produced Battlestar Galactica, the Sopranos, and West Wing, etc., the folks who post to YouTube generally suck at it. So great content creators won't have to worry about them.

The lousy content creators will disappear. No big loss. And no big change.

The cable companies will become dumb pipes, and they'll get disintermediated. We won't need Brian Roberts to negotiate a deal with the Tennis Channel for us (or, rather, to prevent us from getting the Tennis Channel because of some contract dispute). We'll just go direct.

The phone companies will remain dumb pipes.

The wireless companies will become dumber pipes.

The competition between the multiple dumb pipes will eventually, we pray, result in lower prices for consumers for the only thing we will really need: Ubiquitous high-speed Internet access.

Box and device companies will remain box and device companies. Unless Apple somehow creates a new global chokepoint via the iPhone.

Networks that produce live news, sports, and entertainment will offer the content direct to consumers. But they'll no longer get paid big carriage fees from cable companies.

A few clever online aggregators--YouTube? Hulu? Cable companies? Netflix?--will create nice video portals and build powerful new businesses. At these portals, you'll be able to sign up to watch anything in the world on any device you want. You'll be able choose among multiple subscription models (monthly, a la carte). You'll also have a basic "what's on" option in case you just want to watch TV.

When will this happen? Over the next 5-10 years. And it will leave today's TV industry looking like today's newspaper industry.

And from this TV consumer's perspective, it can't happen soon enough.

2009. jún. 13.

Social Advertising Best Practices - IAB 05.2009



Eladni ingyen


@Ithaka

Ingyen e-mail, ingyen zene, ingyen térkép, ingyen tárhely, ingyen, ingyen. Az internet története során szinte észrevétlenül jutottunk el egy olyan korba, ahol már fel sem tűnik, hogy mennyiféle komplex szolgáltatáshoz juthatunk hozzá ingyenesen. Mindezek mögött azonban jól kitalált üzleti vállalkozások állnak, akiktől távol áll az altruizmus gondolata. Az egyik finanszírozási módot hagyományosan a reklámbevételek jelentik. Azonban a marketing területe önmagában is kihívásokkal kell hogy szembenézzen, és számos jel mutat arra, hogy a hagyományos elképzelések a hirdetési megoldásokról és azok szerepéről jelentős változások előtt áll – megint.

Freeconomics

Chris Anderson, a Wired magazin egyik szerkesztője 2004-ben dobta be a köztudatba a „hosszú farok”, azaz a „long tail” fogalmát, ami a web 2.0 körül kialakult hangzavarban rövid időn belül az egyik legtöbbet hangoztatott kifejezés lett. Sokan az internet legújabb korszakának meghatározó gazdasági működési elvét látták benne. Ebből a szempontból a hagyományos üzletmodell kevés számú termék (vagy szolgáltatás) nagy mennyiségben, magas áron történő értékesítését jelenti. A digitális környezetben domináló új modell nagy számú termék forgalmának aggregálásából fakad, amelyek ezáltal egyesével kis mennyiségben, relatíve alacsony áron is értékesíthetők. A web 2.0 meghatározásának egyik imponáló eleme volt, hogy a dot-com lufi kipukkadását túlélő vállalkozások mögött ez az új felfogás, azaz az aggregálási lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása húzódott meg – csak a legmarkánsabb példát a Google és az Amazon jelentik.

2008 februárjában azonban Anderson egy újabb írással, egy újabb könyv gondolatával jelentkezett. Ennek lényege egy tömör mondattal összefoglalható: „Minden iparág, amely digitálissá válik, végső soron ingyenes lesz.” Maga az ingyenesség nem új fogalom, azonban korábban teljesen más formában jelentkezett. Általában egy fizetett szolgáltatás, termék mellé járt valami ingyenes (Anderson példája az ingyenes eldobható borotva és a pénzért vehető zsilettpenge összekapcsolása). A digitalizálódás szempontjából azonban másfajta viszonyrendszer alakul ki. Itt nem az egyik termék (piac) finanszírozza a másikat, hanem a termékek ténylegesen egyre olcsóbbá válnak. Az internet szempontjából meghatározó tárolási, sávszélességgel, és feldolgozással kapcsolatos határköltségek a nullához közelítenek (már ha felhasználókra bontjuk) – a felfokozott versennyel jellemezhető internetes piactéren pedig az árak is ide tartanak.

Tehát két párhuzamos trenddel van dolgunk. Az egyik a már említett keresztfinanszírozásos rendszer kiterjedése egyre több iparágra, aminek következtében az adott piacot mind tágabban értelmezhetik a cégek, ezáltal pedig a fogyasztói csoportok szélesebb körében gondolkozhatnak. A másik trend a már említett digitalizálódás árleszállító hatása – ami jelenleg minden korábbinál nagyobb sebességgel történik.

Természetesen nem arról van szó, hogy a termékek előállítása költségmentessé válik, hanem csupán elhanyagolhatóan alacsony lesz az áruk. Az ingyenessé tétel meglépése azonban egy nagyon is fontos lépés, mert akármilyen alacsony is az ára bizonyos termékeknek vagy szolgáltatásoknak, jelentős pszichológiai határ húzódik az „ingyen” és a „nagyon olcsó” között.

Mégis van pénz a rendszerben. Ahogy Anderson fogalmaz, meg kell szabadulni a piac hagyományos szemléletétől, ami eladó és vevő összekapcsolásáról szól. Az egész inkább egy ökoszisztéma, ahol csak néhány szereplő között kerül sor pénzmozgásra. A legáltalánosabb ingyenes gazdasági rendszerek háromszereplősek. Egy harmadik szereplő fizet azért, hogy részt vehessen azon a piacon, amit a másik két szereplő ingyenességen alapuló kapcsolata teremt. Anderson rámutat, hogy ez alapvetően minden média alapja (elég ha a rádióadásra gondolunk). Az internet segítségével azonban ez a modell kiterjeszthetővé válik egészen új iparágakra is.

Természetesen Anderson cikkét számos kritika érte már (és várhatóan a jövőben megjelenő könyvét is, amit egyébként elektronikus formában ingyen lehet majd elérni – méltó módon szimbolizálva mondandóját). Ezeknek egy része az újdonságértékre vonatkozik. Hiszen keresztfinanszírozott piacok már régóta vannak, mint ahogy a kétoldalú piacok fogalma is ismert (ahol egy kisebb árrugalmasságú csoport fizet a nagyobb árrugalmasságú csoporttal szemben), amelyek már régóta terepei az ingyenes termékek-szolgáltatások nyújtásának.

A kritika egy másik oldala azonban a hagyományos üzleti struktúrák oldaláról érkezik. Ez érthető is, hiszen az elmélet mögötti folyamatok azok, amelyek részben a nagy zeneipari óriásokat egyre jobban szorongatják, vagy amelyek a hagyományos hírlappiacot is fenyegetik. És a kép még zavarosabbá válik, ha hozzávesszük, hogy egyesek már az ingyenesség kultúrájáról beszélnek – azaz a fogyasztók részéről elvárássá válik az ingyenesség, márpedig kulturális korlátokat sokkal nehezebb áttörni, vagy ebben az esetben visszaalakítani.

Mint ahogy Anderson elméletének egy része nem új dolgokat rendez össze, úgy látható, hogy ezek, az iparágakat megrengető folyamatok sem feltétlenül a digitalizálás megjelenésével kezdődtek minden esetben. Az egyik érintett terület a marketingé.


Marketing, márkák és társadalom

Douglas B. Hunt „Why do brands cause trouble?” című tanulmányában egy dialektikus modellt alkalmaz a cégek márkázási tevékenységének és a fogyasztói kultúra találkozásának az elemzésére (nem csak a fogyasztáson, egyéb mindennapos interakciókon keresztül is). Szerinte a „találkozások” során a cégek egymással versenyezve próbálják márkáik értékét növelni. Ennek során az agresszív cégtevékenység keretében az új technikák a fennálló lehetőségek határait feszegetik, ami ellentétet szül a fogyasztói kultúrával. A másik oldalon a különböző tárgyak birtokbavétele, az igények kielégítése során a fogyasztók egyre tájékozottabbak lesznek a kultúrán belül, valamint a cégek technikáit is egyre jobban kiismerik. Ez egyrészt az értékek (azaz a birtokba vett tárgyakhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékek) inflálódásához vezet, másrészt a növekvő reflexivitás az eladói oldal pozíciójával szemben támaszt kihívásokat.

Mindezek azok a folyamatok, amelyek a marketing fejlődését meghatározták. Az első lépcsőfoknak talán az az időszak számít, amikor a termékek használati tulajdonságai helyett társadalmi-egyéni értékeket kezdtek hozzájuk kapcsolni, ezeken keresztül próbálták eladni őket. Azonban ez a második világháború előtti korszakban a kulturális autoritás jegyében zajlott, paternalista felhangokkal. A világháború után azonban a növekvő jóléttel a társadalom tagjainak lehetőségei megnövekedtek, és ez vonatkozott termékekre is – autoritás helyett a fogyasztásban is a választás szabadságát követelték maguknak. Az egyre fejlődő piackutatási technikák is egy újfajta fogyasztási viszony megjelenését erősítették meg. A felülről jövő üzenetek sikeressége helyett a fogyasztók más utakat jártak. Egyúttal a fogyasztás növekedése mellett az a mindennapi élet részévé kezdett válni, beépült, az önkifejezés egyik módja lett. Elég, ha eszünkbe jut Andy Warhol festménye a paradicsomos konzervről, ami talán az egyik legerőteljesebb bemutatása a fogyasztói társadalom jelentőségének. Végül a marketing részéről új megközelítési módra volt szükség.

A feladat az volt, hogy a marketing egy sokkal komplexebb társadalmi közegben (amit hívhatunk posztmodernnek is) találja meg a helyét. Ekkor kezdett kialakulni a márkák ironikus, reflexív megközelítése. Felfedezték a hirdetők a kulturális epicentrumok jelentőségét (művészi közösségek, etnikai csoportok, foglalkozási csoportok megszólítása). A való élet illúziójának alkalmazása is megjelent (látszólag a való életből ellesett jelenetekkel, ahol a reklámozni kívánt termék mintegy mellékesen volt jelen). És negyedikként ide tartoznak azok a rejtett reklámok, amelyek hitelesnek tűnő emberekhez, helyzetekhez, alkotásokhoz kötnek valamilyen márkát.

Összefoglalva látható, hogy a hirdetési piacnak egy egyre összetettebb társadalomban kell betöltenie a funkcióját. A verseny egyre újabb technikák alkalmazását követeli meg, egyúttal azonban a fogyasztók is egyre technikásabbá válnak, egyre jobban kiismerik az adott módszereket.

A freeconomics világának pedig meghatározó része a hirdetési piac működése, az egyik gazdasági modell (amin például a Google működése is alapul) a reklámokkal finanszírozott működés. Ennek egyik problematikusságára mutat rá a Youtube esete is. A kiemelkedően magas összegért megvásárolt videómegosztó egyelőre nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a bevételi oldal eredményei viszonylag alacsonyak. A videós hirdetési megoldásokkal sokat kísérleteznek, az áttörés azonban még nem történt meg.

Ugyanakkor érdekes végiggondolni, hogy mégis mennyi reklámot néznek meg az emberek naponta a Youtube-on és a hozzá hasonló oldalakon – ezeknek látszólag mégis nagyobb a szórakoztatási faktora, semmint hogy vásárlás realizálódna belőlük. A vírusvideók világa sem feltétlenül tölti be a funkcióját, hiszen a rejtett üzenetekkel operáló módszerek nem minden esetben jutnak el arra a szintre, hogy felfedjék a mögöttük rejlő terméket vagy szolgáltatást.

Az Anderson által felvázolt világ a nagyobb szereplők esetében azt mutatja, hogy új utakat érdemes keresniük, az ingyenesség gazdaságtana pedig számos lehetőséget kínál erre. Legyen az ingyenes tömegközlekedés szponzorált járatokkal, vagy ingyenes zeneletöltés a koncertek bevételeiből finanszírozva.

De az apróhirdetések eltűnésére valószínűleg még sokkal többet kell várni.

A Távirányító Betegség


Bujtás Attila @ Efficient Advertising Blog

Ha merül az elem a távirányítódban,
hiába nyomkodod egyre erősebben a gombokat,
a TV egyre kevesebbszer fog reagáln
i.


Intro
A minap ültem végig egy közkedvelt ATL ügynökség prezentációját. Gyönyörűen alátámasztották a szép és ötletes prezentációjukat egy olyan kutatással, ami itt ott megkérdőjelezhető következtetéseket tartalmazott. Ahol kellett, bólogattak, ahol úgy hozta kedvük épp a kutatásban leírtak ellenkezőjére csűrték a konklúziót. Az egész angol nyelven, hogy még profibbnak tűnjön, olyan magyarnyelvű narrációval, amiben ha a mondat nem tartalmazott indokolatlanul 2-3 angol szót, akkor már az "ülj le, egyes" kategóriába sorolták.
Mint a régi szép időkben ...konkrétan 10 évvel ezelőtt. Akkoriban persze rajongtam az ilyen profi international-space-bullshitért.
Rajongtam, mert ez volt az egyetlen módja az ügyfél befolyásolására és az egyetlen mód eladni nekik olyat, amiről tudtuk, de inkább éreztük, hogy működik.

A világ viszont megváltozott. A 10 évvel ezelőtti tapasztalatokon alapuló érzések ma már nem működnek, illetve félrevezetőek.


"The Power of Yesterday"
A prezentáció, amit láttam, tele volt okos és díjnyertes ötletekkel, ami ugye önmagában már régen nem elég az üzleti sikerhez. Amit stratégiának neveztek, inkább csak a klasszikus csatornákon alkalmazott rövidtávú taktikának nevezhető. Ugyanis hiányzott belőle touchpoint felderítés és a touchpointokhoz tartozó pillanatnyi motiváció. Nagyjából megvolt benne, hogy kikre lövünk, de nem volt meg, hogy mikor, milyen lelkiállapotban, milyen körülmények között válnak azok célcsoporttá és impulzus befogadóvá.
Kimondatlanul és kényelmesen elhittük, hogy a megcélzottak ott, akkor a TV, vagy óriásplakát előtt meggyőzhetőek.
Ennek "csupán" a Share of Influence kutatások mondanak ellent. De hát kit érdekelnek ezek a kutatások, amikor már rég a színes-szagos kreatív ötleteket szeretnénk nézegetni...?

Aztán megrészegülve a szórakoztató, de valójában csak presztízs célokat szolgáló ATL ötletektől, a teremben senki nem vette észre, hogy a kereslet "csak" a shortlistig vihető el ilyen módon. A döntés pillanatában minden más befolyásolja majd őket, csak az ATL kommunikáció nem.

És ezen a ponton már nyert is az a konkurencia, aki a kalsszikus kommunikáció mellett mind a termékfejlesztésben, mind a csatornák megválasztásban követi a célcsoportját. Követi őket és a kellő pillanatban befolyásolja a döntést. A kellő pillanat pedig nem akkor van, amikor mi akarjuk, hanem amikor Ők akarják, vagy úgy hozza számukra az élet.

Hja igen, a világ megváltozott, merthogy a csatorna már maga is kommunikációvá vált és az megszűnt kommunikációs logisztikának lenni (BooneOakley, Unilever, Most Contagious 2008), és ez már az u.n. Interaction Design egyik fontos eleme. Érdemes ezt a kifejezést megtanulni és okkal használni.


"Kell egy jó ötlet!"
Itt van ez a jó öreg "idea levels" tábla, amit kishazánkban érthetetlen módon nem oktatnak a marketing iskolákban, így ügyfelek, ügynökségek összevissza használják az ötlet fogalmát. Illetve ideje átgondolni, hogy nem létezik "ötlet", csak "valamilyen ötlet" létezik.

Mielőtt tovább fejtegetném élményeim, álljunk meg röviden átismételni ezt az elveszett fejezetet az ötlet tipusokról.
  1. Business Idea - Product Idea - Target Idea
  2. Advertising Idea
  3. Individual Ad Idea (+media, channel, technics)
  4. Executional Idea
Az egyes szint 3 ötlete szorosan összefügg és a múltban kizárólag az ügyfél dolgozott ezeken, hermetikusan elzárva az ügynökségek és a publikum elől.
Tekintve, hogy a kérdés nélküli válaszok kora lejárt, ez a gyakorlat is igen idejétmúlt és a vásárlók döntési szituációjában komoly veszteségeket okozhat.


Good old communication newbie:
The Product Idea
De mi is a "product idea", azaz "a termék" marketing területen definiált jelentése?
A termék maga a fizikailag gyártott áru vagy szolgáltatás, tulajdonságainak és teljesítményének összessége, az ára, a rövid vagy hosszútávon hozzá kapcsolt csomagok és termékek összessége. Egyszerűbben: mindaz, amit a vásárlás pillanatában a fogyasztó kap a pénzéért.

A termék pedig már önmagában is kommunikáció, sőt az egyik legfontosabb kommunikációvá vált a gazdasági válság hatására. A márkalufik sorra pukkannak ki, miközben a termék és csatornák által is kommunikálók, a WOM generálók, nagy területeket harapnak ki a piacvezetőkből (Apple, Digi, AXA, stb. - ajánlott könyv: BrandBubble)


Na most akkor mi legyen?
Ha tisztelt cég nem nyitja ki a legfelsőbb kategóriájú ötletek szintjét az ügynökségek és a vásárlók számára, és nem épít dialógust a célcsoportjával, ami szerint alakítja, módosítja a rövid és hosszútávú termékstratégiáját, a cég piacot veszíthet ...akár visszafordíthatatlanul nagyot.

A piaci részesedés elbukásának esélyét persze még lehet fokozni, ha az ügyfél a kommunikációs büdzséket úgy csökkenti, hogy az online, azaz dialógus kommunikációra nem csoportosít át többet, vagy egyszerűen azt is csökkenti. De ez már a lassú öngyilkosság kategóriája.


Konklúzió
  1. Derítsd fel a releváns touchpointokat
  2. és az ott működő motivációkat (kérdezd a fogyasztód)
  3. Rangsorold őket
  4. Válassz vagy tervezz rájuk terméket (árat, csomagot, akciót, promóciót)
  5. Tervezz rájuk kreatív kommunikációs interakciót (releváns válaszokkal)
A touchpointok között természetesen ott lesznek a klasszikus médiacsatornák, mint a TV, a kültér, a szórólap, stb. De a rangsorban már nem lesznek olyan előkelő helyen, mint az elmúlt 100 évben. Azok szerepe ma már az interakció megalapozása és támogatása lehet/kell legyen, és nem a meggyőzés. Ugyanis a vásárlási döntés befolyásolásában már igen gyengén szerepelnek a klasszikus médiumok.

Ezer kutatás bizonyítja, hogy a paradigmaváltás elkerülhetetlen, de a legtöbb ügyfél (és a kényelmes ügynökségek nagyrésze is) erre azt válaszolja, hogy "Magyarországon ez nem így működik". Néhányan nagylelkűen hozzáteszik, hogy "...még".
Hogy kinek van igaza, az idő dönti el. De a trendeket figyelve az eredmény igen gyorsan jelentkezik minden szektorban és a tapasztalat azt mutatja, hogy igen fájdalmas módon mutatkozik meg.


"Over and Out!"
Persze a halogatásnak soha nincs és nem is lesz időkorlátja. Közben az említett ATL ügynökség által bemutatott kreatívok szórakoztatóak és tényleg nagyon kreatívak, amik építik az imázst és a vásárlók shortlistjére teszik a márkát. Ami persze tagadhatatlanul fontos pont a vásárlói döntés folyamatában. No és persze a kreatívok rengeteg reklámfesztiválon nyernek majd díjat az ügyfél és ügynökség legnagyobb örömére. Aztán pedig hogy a vásárlói shortlistből a megrendelő céljainak megfelelő mennyiségű vásárlás is születik-e, már csak a konkurencián múlik. Azaz végső sorban a szerencsén.

Ha netán a konkurencia is hasonlóan halogatós és bénácska, akkor a megrendelőnek szerencséje lesz. Év végén megdícsérhetik magukat, ügyfél és ATL ügynökség együtt, hogy milyen jó eredményeket sikerült elérniük és mosolyogva mondják majd "hogy Magyarországon bizony még mindig nem érződik a médiafogyasztási szokások változásának trendje"

És a baj az, hogy végül akár nyernek, akár vesztenek piacot, soha nem fogják megtudni, hogy hol tarthatna a márka és mennyit sikerült volna növekedni a piacon, ha touchpoint-központú kommunikációs stratégiát követtek volna. Ha lett volna egyáltalán valós kommunikációs stratégiájuk.


"P.S. I love you"
Hiszem, hogy vannak kivételek és tapasztalom, hogy egyre több cég változtat kommunikációs szokásain. Nekik és azoknak, akiket még meg kell győzni, ajánlom Mányai Csaba barátommal közösen írt Instead of Advertising című könyvünket, ami már magyar nyelven is elérhető.


...itt az ideje elemet cserélni.

2009. jún. 8.

BooneOakley.com - Home Page on YouTube

The most "profit maximizing" home page ever.
...and original, and creative, and humorous, and true. It's worth a Cyber Lion.

2009. jún. 2.

Built For Conversation: The Interaction Design of Social Media

by Will Evans

Social Media Networks, because they are built on the collective participation of individuals, can only be effectively guided by means of a researched and learned examination of social psychology. It is the interaction designer's job to understand how social media ecosystems are likely to evolve, given the interaction of the application constraints with users -- each of which with their own goals, prejudices, social ties, needs for sociality and irrational decision-making.

Design choices affecting application design, functions, and features can only steer individual and aggregate participation within the social network. This talk will begin with the basics of social psychology as it pertains to social media and networking sites and give a brief overview of identity creation in the context of social networking theory.

We will discuss design patterns in social media site architecture and their impact on human behavior, and why interaction designers engaged in building social networking ecosystems must leverage sociology, social network analysis, and behavioral economics to ensure their social media site is Built for Conversation. Time permitting I will discuss two case studies - why social media/networking functionality failed on Kayak.com, and why it succeeded on Gather.com -- lessons learned the hard way.


ABOUT WILL EVANS

Will Evans is founder and Principal User Experience Architect forSemantic Foundry with 14 years industry experience in informationarchitecture user experience design. His experience includes directinginteraction design and information architecture for AIR Worldwide, UXarchitect for web 2.0 social networking site Gather.com, and UXarchitect responsible for information architecture and interactiondesign for Kayak.com. He has worked at enterprise technology companiesLotus/IBM (where he was the senior information architect), and Curl,a DARPA-funded MIT project at the MIT Laboratory for Computer Science.Most recently, Will has lead redesign projects incorporating socialmedia, crowdsourcing and social networking for startups and Fortune100 companies.


Will holds masters degrees in business administration, human-computerinteraction and cognitive psychology. His interests and studies havefocused on design, information architecture, human factors andinformation visualization. He earned his undergraduate degree inmathematics and philosophy.

Case Study: Blogging and Twitter Send CPA 75% of Business

An interview by Bill Seaver of MicroExplosion Media about how social media helped one of his clients. The client, Nashville-based CPA for Small Business, started a blog three years ago and has also become active on Twitter over the last year.

In this interview, Bill talks to Scot Justice of CPA for Small Business. According to Scot, 75% of his business is generated from his social media efforts.

MicroExplosion Media provides social media marketing consulting, training, and seminars to help organizations understand how to use the array of social media tools available today.